<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom">
	<title type="html"><![CDATA[Főállású angyal]]></title>
	<link rel="self" href="http://www.adhd-magyarorszag.com/forum/extern.php?action=feed&amp;type=atom"/>
	<updated>2012-03-27T19:26:56Z</updated>
	<generator>PunBB</generator>
	<id>http://www.adhd-magyarorszag.com/forum/index.php</id>
		<entry>
			<title type="html"><![CDATA[Kinőhető-e az ADHD]]></title>
			<link rel="alternate" href="http://www.adhd-magyarorszag.com/forum/viewtopic.php?id=756&amp;action=new"/>
			<summary type="html"><![CDATA[<p>Sokan azt gondolják, az ADHD, azaz a hiperaktivitás-figyelemzavar csak a gyerekek problémája, felnőttkorra kinövik. Pedig ez nem így van. Az ADHD olyan tünetegyüttes, amely az érintetteket végigkíséri életükön, de, mivel spektrumbetegségről van szó, ami azt jelenti, hogy kevésbé, alig észrevehető tünetektől súlyosabb, az életvitelt erősen befolyásoló zavarokig terjedhet a hatása, ezért változó mértékben tapasztalnak az érintettek nehézségeket, a környezet pedig a normálistól, megszokottól eltérő viselkedést. Ráadásul az érintettek végighaladva a felnőtté válás folyamatán sok olyan hasznos készségre is szert tesznek, amelyekkel ellensúlyozni tudják az ADHD viselkedésükre gyakorolt hatását. Hiszen környezetük rendszeresen visszajelzi hibáikat és, jól-kevésbé jól, de értelmezik ezeket a visszajelzéseket és megpróbálnak módosítani a viselkedésükön--több-kevesebb sikerrel, azaz kinek jobban, kinek kevésbé jól sikerül viselkedésének módosítása. De ez nem jelenti azt, hogy az ADHD elmúlt! Pusztán azt jelenti, hogy az érintett--ki jobban, ki kevésbé jól--megtanulja kezelni a tüneteket.<br />Nagyon sokszor nem is maga az ADHD önmagában jelent problémát, hanem a környezet sokszor türelmetlen, elutasító, rosszalló reagálása a szokatlanul viselkedő-cselekvő emberre--talán az ADHD-ben érintett gyerekek szülei tudják a legjobban, milyen sokat szenvednek ezek a gyerekek éppen a környezet--sokszor a többi gyerek elutasításától, kirekesztő magatartásától, burkolt vagy nyílt agresszivitásától. Elég csak a rút kiskacsa meséjére gondolnunk: mennyit szenvedett szegény, mire gyönyörű hattyúvá változott. De gyönyörű hattyúként felülemelkedett a baromfiudvaron és messzire szállhatott, ahová a kacsák még álmukban sem jutnak el. Tanulság: higgyünk bennük. Higgyünk a gyerekeinkben. Bízzunk képességeikben. Ne álljunk be a szidalmazók sorába. Nem jobb, nem rosszabb, mint más, hanem egyszerűen MÁS. Figyeljük meg, mi az, amivel szívesen foglalkozik, mi az, amiben ügyességet, tehetséget mutat és támogassuk, bátorítsuk ezekben a törekvésekben. Az én kislányom ötéves korában megtanulta, milyen állat az &quot;uncia uncia&quot;. Nem lett belőle biológus, de az állatokat szerető, soha nem bántalmazó, hanem azokat mindig védelmező felnőtté vált. Minden gyerek ügyesebb, tehetségesebb valamiben--segítsük neki megtalálni az útját! Közös kirándulások, múzeumlátogatások, koncertek, színházlátogatások, számos más olyan program is, ami nem igazán kerül pénzbe, de rengeteg élményt, tapasztalatot nyújthat--ezek mind gazdagítani fogják képzeletét és segítenek rátalálni saját útjára. A legdrágább, amit gyermekünknek adhatunk: az idő. A vele töltött, soha vissza nem hozható percek és órák. Igen, persze, tudom: rengeteget kell dolgozni és sokszor még az sem elég. Mi magunk is fáradtak, elnyűttek vagyunk sokszor. És mégis, azt mondom: mindent meg lehet beszélni, meg lehet neki mondani, hogy most egy kicsit fáradt vagyok, pihennem kell, de majd, ha lesz időm, megnézem, mit rajzoltál, vagy mesélek, vagy beszélgetünk, vagy társasjátékozunk. Soha ne legyünk vele elutasítóak, türelmetlenek, ne akarjuk lerázni, mert megérzi és, ha ez gyakran előfordul, azt hiszi, vele van a baj. Ő nem érdemes a figyelemre, az időnkre és a szeretetünkre. Ilyenkor jönnek az önértékelési zavarok, a kisebbrendűségi érzés, az értéktelenség érzése, a bűntudat, a szorongás és mindaz, ami később súlyosabb pszichés zavarokhoz vezethet. De egyelőre van az ADHD--tanuljunk meg együtt élni vele! Én már megtanultam és szívesen segítek másoknak is! Mikecz Róza</p>]]></summary>
			<author>
				<name><![CDATA[mikecz róza]]></name>
				<uri>http://www.adhd-magyarorszag.com/forum/profile.php?id=1831</uri>
			</author>
			<updated>2012-03-27T19:26:56Z</updated>
			<id>http://www.adhd-magyarorszag.com/forum/viewtopic.php?id=756&amp;action=new</id>
		</entry>
		<entry>
			<title type="html"><![CDATA[Diszkrimináció]]></title>
			<link rel="alternate" href="http://www.adhd-magyarorszag.com/forum/viewtopic.php?id=544&amp;action=new"/>
			<summary type="html"><![CDATA[<p>Kedves Szülők, ADHD-val élők!</p><p>Kérem, ha bármi problémája, sérelme, hátránya akadt az ADHD-s problémájával kapcsolatban<br />irja meg nekünk történetét.</p><p>Nagyon várjuk az esetleges siker történeteket is!</p><p>adhdmo@gmail.com</p>]]></summary>
			<author>
				<name><![CDATA[Bagolyka]]></name>
				<uri>http://www.adhd-magyarorszag.com/forum/profile.php?id=13</uri>
			</author>
			<updated>2012-01-29T19:28:50Z</updated>
			<id>http://www.adhd-magyarorszag.com/forum/viewtopic.php?id=544&amp;action=new</id>
		</entry>
		<entry>
			<title type="html"><![CDATA[Gyermekasztrológus segítsége az ADHD-s gyermekeknek és szüleinek]]></title>
			<link rel="alternate" href="http://www.adhd-magyarorszag.com/forum/viewtopic.php?id=4&amp;action=new"/>
			<summary type="html"><![CDATA[<p>Dudás Mária vagyok, 43 éves, három gyermekem van. Gyermekasztrológusként dolgozom, és több mint két éve vagyok a femina.hu internetes magazin szakértője. A gyermekasztrológia a gyermekek személyiségelemzésével foglalkozik egyfajta „használati útmutatót” adva a szülők kezébe. </p><p>Azért indítottam ezt a fórum témát, hogy segítségére lehessek a problémás gyermekeket nevelő szülőknek. Az általam alkalmazott személyiségelemző módszer segítségével, már szinte a születés pillanatában látható, ha a gyermeknek van esélye a hiperaktív tünetek produkálására. Ugyanígy meglelhetők azok a területek is, amit esetleg fejleszteni szükséges, így meg tudjuk óvni a gyermekeket a fölösleges fejlesztésektől, ugyanakkor ajánlásunk alapján a legmegfelelőbb módszert alkalmazhatják. A korai fejlesztés nagyfontosságú, hiszen ezzel elérhető, hogy iskoláskorra a problémák lényegesen csökkennek, de mindenképpen könnyebbé teszik a gyermek iskolai életét, társadalmi beilleszkedését.</p><p>Várom kérdéseiket, szívesen válaszolok mindenkinek. A válaszhoz szükséges megadni a gyermek születési időpontját (év, hó, nap, óra, perc) és helyét!</p>]]></summary>
			<author>
				<name><![CDATA[Dudás Mária]]></name>
				<uri>http://www.adhd-magyarorszag.com/forum/profile.php?id=11</uri>
			</author>
			<updated>2011-07-05T20:41:23Z</updated>
			<id>http://www.adhd-magyarorszag.com/forum/viewtopic.php?id=4&amp;action=new</id>
		</entry>
</feed>

