Segíts a gyerekednek irányítani az agyát
Segíts a gyerekednek irányítani az agyát
A gyerek végrehajtó funkcióinak gyakorlása és erősítése segít neki abban, hogy megbirkózzon a nehézségeket okozó ADHD tünetekkel és a legjobbat hozhassa ki magából.
írta: Jerome Schultz, Ph.D.
A végrehajtó funkciók (VF) hatékony működése létfontosságú minden emberi viselkedésben. Könyvek ezreit írták ezekről az agyi képességekről. Egy elismert VF/ADHD szakértő a végrehajtó funkciókat a karmester működéséhez hasonlítja. A Harvard Egyetem fejlődés-lélektani központjában dolgozó kutatók pedig a VF működését egy forgalmas repülőtér forgalomirányításához hasonlítják. Az agykutatók megegyeznek abban, hogy az erős munkamemória, önirányítás, vagy önszabályozás, valamint a figyelem fenntartásának és átirányításának képessége az alapja a tanulásban és a társadalomban elért sikereknek. A jól kifejlett végrehajtó funkciók működése teret enged az emberi adottságok kibomlásának, hiányosságai viszont megakadályozzák az érintettet abban, hogy a legjobbat hozhassa ki magából.
Szoktassuk vagy „szoptassuk” (tápláljuk, gondozzuk)?
A kisbaba agyának fejlődése már a születése előtt elkezdődik, és a szüleinek a génjei, az édesanyja fizikai és mentális egészsége és táplálkozása, valamint az idegrendszerre veszélyes vegyszereknek és a hangos zajoknak való kitettség befolyásolja. A végrehajtó funkciók, vagy VF-ek: a késztetések irányítása, a tervezés és az összpontosítás nem születnek a gyerekkel. De vele születik a lehetőség, hogy elsajátítsa, kifejlessze ezeket a képességeket. Vannak gyerekek, akik számára nehezebb elsajátítani, agyuk „huzalozása” miatt, ezeket a képességeket, és az ADHD érintett gyerekek általában ehhez a csoporthoz tartoznak.
Bármilyen VF adottságokkal rendelkezzen is egy gyermek (és ezt még nem is tudjuk egyelőre mérni), a kibontakoztatás mértéke függ azoknak a tapasztalatoknak a jellegétől és minőségétől, amelyen kisbabaként, majd kisgyermekként és végül serdülőként keresztül mennek.
Azok a gyerekek, akik az impulzus késztetés szabályozására, a tervek készítésére, dolgokra való visszaemlékezésre, figyelemtartásra való képességüket tápláló otthoni és iskolai környezetben nőnek fel, egészségesebb és boldogabb életre számíthatnak. A kaotikus, bizonytalan, előre nem megjósolható környezetben nevelkedő gyerekek, vagy azok, akik megrázó, az agy áramköreinek fejlődését befolyásoló élményeken mennek keresztül korai gyermekkorukban, agyuk fejlődése során a végrehajtó funkciók működését befolyásoló központok alulműködését szenvedhetik el. Agyuk inkább az én-védelemre rendezkedik be és mindig azt figyeli, nem fenyeget-e valamilyen veszély. Nehezen tudják megtervezni a dolgaikat, és megoldani a feladatokat, mert hiányzik belőlük a magabiztosság, ami a könyvekkel, gondolatokkal és emberekkel való felszabadult interakciókból táplálkozik.
Az embereknél az agy egyes területei és áramkörei, amelyek a végrehajtó funkciókat irányítják, össze vannak kötve az agynak azzal a részével, ahol eldől, hogyan válaszolnak az emberek félelmet keltő helyzetekre és a stresszre. Szinte lehetetlen elválasztani a végrehajtó funkciók fejlődését attól, milyen érzelmi válaszokat ad a gyermek, aki ezeket a képességeket igénylő feladatok előtt áll. Az érzelmek és a megismerés elválaszthatatlan egymástól.
Miből állapítható meg a VF-k gyengesége
A tudósok szerint nincs egységesen használt és mindenütt érvényes definíciója a végrehajtó funkcióknak. De ha Ön ezt a cikket olvassa, vélhetően ismer és szeret olyan gyereket, akinek az adottságai éppen a végrehajtó funkciók alulműködése miatt nem tudnak kibontakozni. Vajon Ön ráismer-e az alábbi bekezdéseket olvasva erre a gyermekre?
A gyerekek, akiknél a VF-ek alulműködnek, nehezen birkóznak meg összetett vagy több lépésből álló feladatokkal, szabályokkal. Okozott-e már csalódást Önnek, amikor gyermeke arcára kiült az értetlenség, mintha idegen nyelven szólna hozzá? „Tégy rendet a szobádban, csináld meg a házi feladatodat és zuhanyozz meg lefekvés előtt”. Ha Ön tanár, meglepődik, amikor néhány gyerek egyszerűen képtelen végrehajtani, amikor azt mondja: „Mielőtt becsukjátok a jegyzetfüzeteteket, írjátok be a házi feladatot a zölddel jelzett helyre.”
A gyenge VF gyerekek nehezen összpontosítanak és váltanak „más sebességre”, amikor figyelniük kell. Nehezen hagyják abba, amivel éppen foglalkoznak, amikor felszólítják őket, hogy nézzenek a táblára. Nem tudnak úgy figyelni dolgokra, hogy NE figyelnének másra is, ami a környezetükben zajlik (látványok és hangok). (Aha, most kapcsolt be a konvektor! Matek? Miféle matek?) Az alulműködő VF-el rendelkező gyerekek nehezen tudnak megjegyezni szabályokat és egyetlen szabályhoz tartani magukat akkor, amikor többféle feladatot kell végezniük. („Végezd el a zárójelben lévő műveleteket, utána végezd el az ebben a számtani egyenletben foglalt műveleteket”.) És nem tudják alkalmazni automatikusan egy másik helyzetben azt, amit az egyik helyzetben megtanultak.
Hogyan gyakorolhatjuk otthon a végrehajtó funkciókat?
A VF-k gyakorlásával a gyerekek megtanulják, hogyan gondolkozzanak a gondolkozásról. Ez olyan, mint a zongoragyakorlás: vélhetően jobbak lesznek a gyakorlással, de nem feltétlenül fognak fellépni a műsorral a Zeneakadémián. A javítás és nem a tökéletességre törekvés a cél. Az alábbiakban ehhez nyújtunk egy kis gyakorlati segítséget olyan gyakorlatokkal, amelyekkel javíthatók a gyerek végrehajtó funkciói.
Önszabályozás
> Fiatalabb gyerekeknél: “Elmondok egy mesét egy kisfiúról, akinek volt egy kis gondja. A mese végén kérlek, rajzold le (vagy mutasd meg) milyen lehetett a kisfiú arca. Mutasd meg, hogy érzi magát. VAGY Mondd el, vajon milyen gondolatok járnak a fejében.”
> Nagyobb gyerekeknél: “Levetítek egy részt egy TV műsorból, amelyikben egy lány nehéz helyzetbe kerül a barátai miatt. Utána kérlek, mondd el, Te miként éreznél, ha a lány helyében lennél és mit tennél a helyében.”
Metakognició (műveleti sorrend, „gondolkodás a gondolkodásról”)
> Fiatalabb gyereknél: “Szeretném kivenni a tárgyat ebből a papírzacskóból. Utána szeretném, ha elmondanál róla egy történetet. És mondd el azt is, hogyan változtatnád át a tárgyat valami mássá. Utána mondd el, mit tennél vele először, másodszor és harmadszor.””
> Nagyobb gyereknél: Elmesélek egy történetet egy kutyáról, amelyik bennragadt egy barlangban. Utána mondd el nekem (vagy rajzold le) a három lépést, amivel a megmentői kiszabadíthatják.”
Tartós figyelem
> Kisebb gyereknél: “Minden alkalommal, amikor felemelem a piros labdát, mondd azt, hogy „ugorj”. Amikor felemelek egy kék labdát, mondd azt „fordulj meg”. A gyakorlat első részében mondassuk ki a gyerekkel a megfelelő szavakat. A második felében már ne mondja ki, hanem tegye meg (tehát piros labda felemel: gyerek ugrik. Kék labda felemel: gyerek körbefordul).
> Nagyobb gyerekkel: “Mondok egy sportágat (történelmi kort, fogalmat, stb.) és te mondj annyi dolgot róla, ami csak eszedbe jut. (Sportnál például sportcsapatok nevét, számadatokat, stb.)
Szervezés
> Kisebb gyereknél: “A kerek tárgyakat tedd erre az oldalra, a szögletes tárgyakat pedig arra az oldalra.”
> Nagyobb gyerekkel: “Szavakat fogok olvasni, és érintsd meg az F betüt, amikor a szó főnév, az I betüt, amikor a szó ige.”
Munkamemória
> Fiatalabb gyereknél: “(2,3 vagy négy) betűt fogok mondani (vagy ételt, vagy állatot), kérlek, ismételd meg őket.
> Nagyobb gyereknél: “Mondok (2,3 vagy 4) szót (fogalmat, mint hideg, meleg, rövid, érdes). Kérlek, ismételd meg őket (sorban, vagy, később, fordított sorrendben).
Magyarra átültette:
Mikecz Róza, mentálhigiénikus
Budapest, 2016. február 13. (Additude-ban megjelent cikk alapján)
Mint az olvasó hozzám hasonlóan bizonyára rájött, nagyon fontos, hogy szakítsunk időt a gyermekünkre, amikor csak vele foglalkozunk és ezt örömmel és élvezettel tesszük. A játékosság felszabadító erejű, a vidáman, jókedvvel végzett tevékenység kölcsönösen elégedetté teszi a szülőt és a gyereket is. Olyan dolgokat tanulhatunk meg magunkról és a gyerekről is, amit a napi rutinban nem biztos, hogy felismernénk. Jó lenne, ha minden szülőnek és gyereknek sikerülne naponta legalább fél órát kiszakítani ilyen „okos” játékok közös, felszabadult gyakorlására. Kisebb gyerekeknél nagyon jók az ölbeli játékok, a dúdolók is erre a célra. Az összebújás és az intimitás érzése erősíti a gyerekben a bizalom, a meghittség, a szeretve levés érzését, amiből hatalmas energiákat fog tudni elraktározni későbbi, „szűkösebb” időkre.
